Harcsázás partról – Minden, amit egy profi horgásznak tudnia kell

A harcsa (Silurus glanis) hazánk egyik legnagyobb, legrejtélyesebb és legnehezebben horogra csalható ragadozó hala. Sokan a harcsázás csúcsát a csónakos, kuttyogatós módszerrel azonosítják, de kevesen tudják, hogy a partról történő harcsázás is legalább olyan eredményes – ha jól felkészülünk. Jómagam több mint három évtizede hódolok a harcsázásnak, és ebben a cikkben minden fontos tudnivalót megosztok veled a partról történő harcsázás fortélyairól.

Miért éppen partról?

A partról történő horgászat legnagyobb előnye, hogy sokkal egyszerűbb és biztonságosabb, mint a csónakos módszerek. Nem szükséges vízi jármű, nincs szükség motoros felszerelésre, és akár éjszakai horgászatra is könnyen vállalkozhatunk. Emellett a harcsák természetes mozgását ismerve elmondható, hogy gyakran a partközelben portyáznak, különösen nyáron, meleg időben.

Időzítés: mikor a legjobb harcsázni partról?

A harcsa jellemzően éjszaka, alkonyat után és hajnalban aktív. A legeredményesebb hónapok májustól szeptemberig terjednek, amikor a víz hőmérséklete eléri a 18–24 °C-ot. A teliholdas éjszakák különösen hatásosak lehetnek, mivel a harcsa ilyenkor bátrabban mozog sekélyebb részeken is.

A megfelelő felszerelés

A partról történő harcsázás egyedi felszerelést igényel. A cél egy olyan összeállítás, amely képes elviselni egy 20-50 kilós ragadozó erejét és súlyát is.

Bot

• Hossz: 3–3,6 méter
• Dobósúly: 200–500 g
• Anyag: erős kompozit vagy karbon

Orsó

• Nagy méretű, erős, tengerálló orsó
• Minimum 20 kg fékerő
• Monofil zsinórral (0,50–0,70 mm) vagy fonott zsinórral (0,35–0,45 mm) feltöltve

Előke és horog

• Harcsás, sodort előke (legalább 1 mm vastag)
• Hármas vagy egyes, harcsázásra tervezett erős horgok

Etetés és harcsa csalogatása

A harcsa nem táplálkozik folyamatosan, így fontos, hogy csalogató módszerekkel a közelbe vonzzuk. Ehhez használhatunk:

• Főtt kagylót, hallisztet tartalmazó pelleteket
• Apróhal-darabokat
• Vérrel, májjal kevert áztatott csalit

Az etetőanyagokat lehetőség szerint előző este dobjuk be a kívánt horgászhelyre. Az erős illatok (máj, fokhagyma, halolaj) különösen vonzóak a harcsák számára.

Legjobb csalik harcsára

A csali kiválasztása kritikus jelentőségű. A harcsa ragadozó, de nem veti meg a dögöt sem. A következő csalik a leginkább beváltak:

• Élő hal: Kárász, keszeg, bodorka – lehetőség szerint lebegtetve, vagy fenéken kínálva.
• Halfej, halbél: Különösen eredményes nagyobb példányokra.
• Giliszta köteg: 10-20 nagy trágyagiliszta egy nagy horgon – ellenállhatatlan.
• Máj, vér: Erős illatanyaguk miatt hatékonyak, bár kisebb példányokra jobbak.

Horgászmódszerek partról

Fenekező módszer

A leggyakoribb partról alkalmazott technika. A csalit egyszerűen a fenékre juttatjuk, ólommal, kapásjelzővel ellátva. A csúszóólmos szerelék jól működik, mert kevésbé gyanús a hal számára. A kapás gyakran erőteljes, ezért botot stabilan rögzítsük.

Úszós módszer (lebegtetés)

Ez különösen sekélyebb part menti zónákban működik jól, ahol a harcsa hajnalban vagy este vadászik. A lebegtetett csali természetesebb, különösen élő hal esetén. A szereléket állíthatjuk úgy, hogy a csali a fenék felett 20-40 cm-re lebegjen.

Bojlis harcsázás

A pontyhorgászok körében népszerű bojliharcsázás is alkalmazható, főleg ha hallisztes, fűszeres vagy májas bojlikat használunk. Ez a módszer főként tavakon hatékony, ahol a harcsa a fenéken keresgél.

A megfelelő hely kiválasztása

Harcsázni ott érdemes, ahol a hal is jár. Az alábbi helyek különösen jók:

• Faágakkal, akadályokkal szegélyezett part menti zónák
• Öbölzugok, befolyók, csatornatorkolatok
• Hidak lábazata, kőszórások, medertörések
• Holtágak bejárata

Kapás, bevágás, fárasztás

A harcsa kapása partról gyakran brutális erejű. Érezhetjük, hogy elindul a zsinór, majd hirtelen leugrik a bot a támasztékról – ha nem rögzítettük megfelelően. A bevágás legyen határozott, és azonnali. Fárasztás közben ügyeljünk a zsinórfeszességre, ne engedjük meg neki, hogy a part közeli akadókba ússzon.

Tapasztalatom szerint a nagyobb példányok inkább „dögösen” kapnak: lassan, nehézkesen. A kisebbek viszont sokszor úgy rabolnak, mintha balin lenne a horgon.

Éjszakai horgászat – különleges kihívás

Éjszaka a harcsa bátrabban mozog, így érdemes éjjeli horgászatra készülni. Alapvető felszerelések:

• Fejlámpa, tartalék elem
• Világító kapásjelző (elemes swinger, vagy izotóp)
• Botállvány vagy erős leszúró
• Szúnyog- és kullancsriasztó

Fontos, hogy csendben és nyugodtan viselkedjünk a parton. A harcsa érzékeny a rezgésekre, különösen sekélyebb helyeken.

Engedjük vissza a nagy harcsát?

Ez sok horgászban etikai kérdésként merül fel. A nagy harcsa értékes génállománnyal bír, és öreg matuzsálemként az adott vízterület egyik uralkodója lehet. Jómagam mindig arra bátorítok mindenkit, hogy legalább a 20 kilónál nagyobb példányokat kíméletes fárasztás után engedje vissza a vízbe – ezzel a jövő generációi számára is biztosítjuk a horgászat örömét.

Gyakori hibák partról történő harcsázáskor

• Gyenge felszerelés – nem bírja a fárasztást
• Rosszul megválasztott csali – túl kicsi, vagy természetellenes
• Hibás bevágás – túl korai vagy túl gyenge
• Rossz helyválasztás – túl sekély, vagy nem mozog ott a hal
• Hangoskodás, fény használata – elriasztja a harcsát

Záró gondolatok

A harcsázás partról egy különleges kihívás, amely türelmet, alapos felkészülést és kitartást igényel. Ugyanakkor semmi sem hasonlítható ahhoz az érzéshez, amikor az éjszaka csöndjében megszólal a jelző, és egy hatalmas harcsa húzza el a zsinórt. Legyen szó holtágról, nagy folyóról vagy horgásztóról – a siker kulcsa mindig ugyanaz: ismerd a vizet, ismerd a halat, és légy türelmes.

Remélem, e részletes útmutató segítségedre lesz abban, hogy a következő partról történő harcsázásod emlékezetes és eredményes legyen.

Jó szerencsét és görbüljön a bot!